2012. augusztus 15., szerda

Sometimes we smile just to keep back the tears


19.rész

 "Néha csak azért mosolygunk hogy visszatartsuk a könnyeinket"


 

Reggel nagyokat pislogva nyitottam ki a szememet. Még mindig a mellkasán feküdtem. Be voltam takarva, bár emlékeim szerint nem volt rajtam takaró. Gondoskodott erről is, miközben én rajta feküdtem. Olyan nyugodt voltam. Nem törődtem semmivel. Viszont ideje volt, hogy felkeljek és hazamenjek. Ő viszont hagy aludjon tovább. Ki tudja mikor mennek turnézni? Vagy akármi… Lassan elkezdtem leszedni magamról a kezét, amivel este még simogatott. Próbáltam annyira halk, és óvatos lenni, amennyire csak tudtam. De nem jött össze. Felkelt.
- Hova készülsz? – pislogott ő is nagyokat, és próbált rám nézni.
- Megyek haza. Biztosan neked is sok dolgod lesz ma. – mondtam mosolyogva, bár nem hiszem hogy ezt látta. Így már könnyebb volt leszednem magamról a kezét. Mikor ez megtörtént, elindultam az ágy széléhez. A lábaim már lent voltak, mikor két kezet éreztem a hasamon. Erősen tartottak, majd visszahúztak az ágyra. Felettem Sebastien volt, egyik kezével az arcomat simogatta, másikon könyökölt, úgy tartotta magát.
- Nem engedem, hogy elmenj! – jelentette ki, majd álmos mosolygással próbált lenyűgözni. Hát, azt hiszem nem kell mondanom, hogy sikerült meggyőznie… de ezt ő persze nem tudhatta.
- Muszáj! Különben is, még a házadat is rendbe kéne hozni, mert úgy néz ki, mintha a 3. világháború robbant volna ki. – néztem rá nagy bociszemekkel.
- Vagy úgy, mintha egy őrületesen jót szexeltek volna az este. – mosolygott ismét, majd megcsókolt. A csók megint kezdett átmenni követelőzőbe,  és a keze ismét nekikezdett egy felfedezőútnak.  Bevallom, nem kicsit izgultam fel rá megint, de nem lehetett… azt se tudom most mi van köztünk, meg hogyan tovább, meg …meg…meg…minden! Átvettem az irányítást, és átfordítottam őt, így én voltam felül. Forró csókot adtam neki, majd elhajoltam tőle.
- Kandúr, kezdődik a nap! – mondtam, majd felálltam, és elindultam megkeresni a cuccaimat. Éppen nyitottam volna ki az ajtót, mikor azt ő becsukta, megfordított, és nekinyomott az ajtónak. Újból nagy szemekkel néztem rá, és nagyokat pislogtam.
- Ne keljünk ma ki az ágyból! Maradj itt! Nézünk filmeket… - ajánlotta fel nekem, miközben sármosan mosolygott rám. Nehéz neki ellenállni.
- Ha előtte rendet teszünk! – mondtam határozottan neki, mire nyomott egy puszit a számra, és hagyott, hogy hagy csináljam a dolgomat. Így hát kimentem, és elkezdtem összeszedni a tegnapi maradványokat. A ruhákat összeszedni, az asztalt leszedni, elmosogatni, elpakolni… persze nagyon sokat segített Sebastien, aki nem nagyon hagyta, hogy a ruha összeszedésen kívül bármit is csináljak. Azokat viszont bevittem a szobába, és leraktam egy székre. Azért elég nagy kupi, meg kell hagyni. Amíg ő befejezte az edények elpakolását, addig én bementem a hálóba, és lefeküdtem az ágyba. Mit is csinálok most pontosan? Ez most csak egy ilyen kétéjszakás kaland, vagy többet akar, vagy mi lesz? Én nem viselném el, ha hosszú időre távol lenne tőlem, így hát ha nem muszáj, bele sem kezdek… Megjött Sebastien is, aki nagy vigyorral az arcán közeledett felém az ágyba. Beugrott oda, majd egyből rám is vetette magát. Édes csókjaival ostromolt mindenhol, melytől megint kezdett feljebb kúszni a pulzusom. A pólóját ledobtam magamról, míg a hasamat kényeztette, így szabad utat hagyva neki. Ki is használta azt, és rá is tért a melleimre. Mosolyogva vettem tudomásul, hogy nem zavarja ha nincs szilikon mellem… Visszatért a számhoz, a kezét pedig lejjebb irányította. Egyre hangosabb sóhajok hagyták el a számat jelezvén azt, hogy nagyon élvezem amit csinál. Felbátorodott, és le is vette a bugyimat, így könnyítve a helyzetén. Nekem szerencsére nem volt problémám, hisz rajta nem volt póló, csak alsónadrág. Ami zavart, úgyhogy gyorsan le is kaptam róla. Bebújtunk a takaró alá, majd ott folytattuk tovább, de szexről még szó sem volt. Ma is azt a taktikát akarta használni, amit tegnap este. Talán még jó is. Sokkal jobban élveztem, mint azelőtt. De most hosszabb ideig csinálta. Szerintem már egy óra is eltelt, és még mindig nem kaptam meg azt, amit akartam. Így gondoltam kézbe veszem a dolgomat, és magamra húztam, hogy tudassam vele, már akarom őt! Mikor a szexre került volna a sor, hangokat hallottunk kintről, majd egy kattanást az ajtónál, mire rögtön meg is álltunk. Mereven néztünk egymásra. Mintha a levegő is megfagyott volna.
- Hé haver, ne aludj már, meséld el mi volt tegnap Laraval! – hallottam az ismerős hangot. Nyomott egy halk puszit a számra, majd odafordult Pierrehez.
- Te mindig tudod mikor kell a legrosszabbkor jönni. Mi lenne ha nem tátanád itt a szádat, és kimennél egy 5 percre? Mindjárt megyek! – majd újból ajtókattanást hallottam, amelytől egy kicsit megnyugodtam.
- Hogy nem vette észre, hogy itt vagyok én is? – kérdeztem nevetve.
- Csőlátása van szegény gyereknek, nézd el neki – mosolygott.
- Akkor kandúr, hajrá! Nem fog a mai nap összejönni, úgyhogy én tényleg haza megyek. – mondtam, majd kibújtam alóla és elkezdtem öltözni. Ő az ágy szélére ült, és mereven maga elé bámult. Odamentem hozzá.
- Még soha nem zavartak meg szex közben? Azért ennyire ne legyél letörve miatta! Lesz még elég szexben részed az életben. – simogattam meg a hátát, mire rám nézett.
- Most célozni akarsz valamire? – nézett rám értetlenül.
- Arra, hogy fogsz még eleget szexelni, fiatal vagy még.
- Értem már mi a bajod. – mondta, majd felállt, és elkezdett ő is felöltözni.
- Mi bajom lenne? Nekem semmi bajom nincsen. – állítottam meg, mert olyan volt, mintha bedurcizott volna.
- Neked ez csak játék volt. – mondta keserűen, majd tovább állt. Összeszedtem gyorsan a maradék cuccomat, felfogtam a hajamat, és már készen is voltam az indulásra.
- Ha annyira játék lett volna, nem akartam volna ma itt maradni. De ez nekünk nem fog működni. Behúzhatsz egy újabb strigulát! – majd becsaptam magam mögött az ajtót, kirohantam.
- Szia Pierre! – köszöntem neki, és mentem is tovább a bejárati ajtó felé hogy azt is jól becsaphassam. Meg is tettem, és el is indultam haza.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése